Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa

Budapest

OBH 5571/2008

Tisztelt Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa!

„…a bíróság működésében objektív ok merült fel.”

A HM ellen folyó Kánya-hegyi birtokperben ezúttal arra való hivatkozással halasztotta el a 2009. április 28-ára kitűzött tárgyalást a Fővárosi Bíróság  (52.Pf.641.056/2008/4. számú végzés) , hogy „a bíróság működésében objektív ok merült fel”. ??!!)

Hozta ezt a végzést a Fővárosi Bíróság annak ellenére, hogy a PTK birtokperben soronkívüliséget írt elő a bíróságok számára az ügy tárgyalására.

Hozta ezt a végzést azután, hogy korábban, az I. fokú bíróság (PKKB)  érdemi vizsgálat nélkül, arra való hivatkozással utasította el fellebbezésemet, hogy kevesebb illetéket róttam le, mint, amit a törvény előír. Ez ellen a végzés ellen fellebbezve a másodfokú Fővárosi Bíróság megállapította, hogy az I. fokú bíróság tévedett, az eredeti befizetett összeg volt a helyes, és a téves végzés alapján pótlólagosan befizetett  3000 forint visszautalását a PKKB részére előírta, és végre befogadta fellebbezésemet.

Csak, hogy ezzel is nyert a hadsereg egy fél évet.

Most pedig bizonytalan időpontra halasztották azt a tárgyalást, amit egyébként soron kívül kellene megtartani.

Nyilvánvaló, hogy a bíróság azért húzza az időt, hogy a hadsereg le tudja folytatni a még csak ezután indítandó második kisajátítási eljárást, kizárva még a lehetőségét is annak, hogy bármely bíróság jogerős ítéletben megállapíthassa azokat a törvénysértéseket, rendezetlen jogkérdéseket, melyek akadályai lennének egy HM számára sikeres kisajátításnak. ( A HM első kisajátítási kérelmét a Heves Megyei Közigazgatási Hivatal utasította el. )

Vajon mi lehet az a végzésben meg nem nevezett bíróság működésében előállt objektív ok, ami miatt a sürgősséggel tárgyalandó ügy tárgyalását el kell halasztani?

Talán egy katonai puccs az Magyar Köztársaság igazságszolgáltatása ellen lenne ez az objektív ok?

Vagy elég volt annyi, mint a B-A-Z  Megyei Rendőr-főkapitányság esetében, ahol a feljelentésem alapján földlopás és rongálás (természetkárosítás) miatt indult rendőrségi nyomozás ideje alatt megjelent a nyomozást vezető Kalász Tímea főnyomozónál egy katonai dandártábornok és javasolta a nyomozás azonnali befejezését? Az után, és annak ellenére, hogy a rendőrségi nyomozás során kirendelt igazságügyi szakértőt a hadsereg, a tulajdoni lap szerint az én tulajdonomban és használatomban lévő erdőterületre nem engedte be, és az után, hogy az igazságügyi szakértő a kerítésen átnézve, és az erdészeti hatóság nyilvántartását áttanulmányozva megállapította a kárt, és írásban javasolta a nyomozás folytatását, tehát mindezek után a rendőrség eleget tett a katonai dandártábornok óhajának és váratlanul megszüntette a nyomozást.

A legelkeserítőbb mégis talán az Állampolgári Jogok Országgyűlési Biztosa magatartása, aki a panasz beadás után hónapokkal átadta az ügyet a Jövő Nemzedéke Országgyűlési Biztosának, aki elutasította a vizsgálatot, arra hivatkozva, hogy időközben már született bírósági döntés a z ügyben. ( A bírósági döntések  kizárólag arról rendelkeztek, hogy tulajdonomat érintő ügyekben nincs perképességem, és vagy hatályon kívül helyezték a kereseteimnek első fokon helyt adó bíróságok döntését, vagy eleve egyedfokú eljárásban helyből megvonták a perképességemet, tehát végül semmit nem vizsgáltak ki érdemben a bíróságok. Ezt „kellett” tudomásul vennie JNO-nak. Továbbá oda nem figyelni a jelenleg is folyamatban lévő, valamint jövőbeli ügyekre, )

Most ezt a töretlen joggyakorlatot folytatja a Fővárosi Bíróság, amikor igyekszik úgy elhúzni a birtokháborítási peremet, hogy annak esetleges eredménye ne akadályozhassa meg a hadsereget abban, hogy de jura kisajátíthassa az erőből, de facto már okkupált területet.

Úgy tűnik, hogy azok a bírák, akik a Kánya-hegyi ügyekben a végső döntéseket hozzák, nem is bírák, hanem bírói talárba bújtatott katonai ítéletvégrehajtók. De ez, inkább már szubjektív ok, egy ilyen fentebb idézett döntéshez.

Perlaki Tamás